Anyagi kárt - olyan anyag (gazdasági) bűncselekmény következményei, amelynek

Anyagi kárt - olyan anyag (gazdasági) bűncselekmény következményei, amelynek értéke formában. Pénzbeli értékét anyagi kár hívják veszteség. Az n. 1 evőkanál. 15. A polgári törvénykönyv Magyarország rámutat a 2. típusú veszteségeket:

1.realny kár

2.upuschennaya javára.

Az igazi kárt utal előállított vagy jövőbeni költségek, azaz az az összeg, amelyet az áldozat (a hitelező) kénytelen tölteni eredményeként engedélyezték az adós a kötelezettség sérül. Tehát, ha az okozott kár az egészségre, a felmerült költségeket lehet kifejezni a költsége a termék a gyógyszerek, a fokozott táplálkozás, protézisek, spa kezelés stb hasznosítás a többletköltségeket lehet tenni, és a jövőben a meghatározott határidőn megkötését MSEC vagy igazságügyi szakértői bizottságot. A kár magában foglalja a vagyonvesztés, hogy a vagyon értéke, hogy volt az áldozat (a hitelező) és elvesztette miatt kötelezettségét megszegi az adós. Tehát, ha a futamidő alatt a szerződés az áruszállítás az elveszett tárgy, akkor a veszteség kifejeződik az az áru értékét. Az igazi kárt az azonos anyagi kárt, vagyis az az összeg, amelyet a csökkent az ingatlan értéke, mint a bűncselekmény eredményeként. Tehát, ha az egyik dolog lopott gyűjtése, a gyűjtemény értékhelyesbítésnek összeg a tényleges kár.

Elmaradt haszon - ez a bevétel a személy kapott volna normális körülmények között a polgári forgalom, amennyiben joga nem sérült. Az olyan szervezetek számára folytat vállalkozási tevékenységet, a bevételek formájában kell az elmaradt haszon.

Mint említettük, a polgári jog elve alapján a teljes kártérítést. Az Art. 15. A polgári törvénykönyv Magyarország úgy tűnik, hogy az a személy, akinek a jogot megsértették követelheti teljes kártérítést veszteségek, vagyis büntetés az ő javára, mint a tényleges kár és elmaradt hasznot. Kártérítést is egy kisebb méretű megengedett kivételként előírt esetekben jogszabály vagy szerződés.

Az nem vagyoni kárt kell érteni, mint a bűncselekmény következményei, amelyeknek nincs gazdasági tartalma és értéke formában. Nem vagyoni kár van osztva erkölcsi és fizikai. Erkölcsi kárt okozott kifejezett lelki szenvedés és lehet tesztelni félelem megaláztatás, a tehetetlenség, a szégyen, hogy megtapasztalják más kellemetlen állapot. A kapcsolat a hozzátartozók elvesztése, a nyilvánosságra hozatal az orvosi, családi titkok, egy ideiglenes korlátozása vagy jogfosztó, terjedése információt az áldozat rágalmazó, hazug, és a többiek. A fizikai ártalmak okoz fizikai fájdalmat.

Polgári felelősség mindig jön okoz anyagi kárt. Ennek megfelelően h. 1 evőkanál. 151. a Polgári Törvénykönyv Magyarországon, amennyiben okozott anyagi kár, felelősség csak akkor merül fel:

1. Ha a személyes, nem tulajdonjogok a polgárok

2. Ha a jogsértés a nem tárgyi hasznot a polgárok

3. A többi esetben a törvényben előírt.

§ szerint. 152 A polgári törvénykönyv Magyarország üzleti hírnév a jogi személy lehet védeni a helyreállítási erkölcsi károkat. Ebben az esetben a nem vagyoni kárt okozott a cég kifejezett negatív változás, az értékcsökkenés a goodwill miatt rágalmazás, hamis információkat.

Ennek fontos feltétele a kialakuló polgári - jogi felelősséget sértő okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a következményeket.

A joggyakorlat fontos meghatározni, hogy mi az ok-okozati összefüggés lehet és kell figyelembe venni, úgy a problémák konkrét polgári ügyekben. Mivel van egy univerzális csatlakoztatásához jelenségek, mint a „keresni” ok-okozati összefüggés lehet végezni a végtelenségig. Például a beteg halálát okozta rossz minőségű gyógyszerek; de valaki írta elő; valaki adta, aki - hogy az általa gyártott, hogy valaki -, hogy ellenőrizzék a minőséget; aki - ez teszi a berendezés a termelés, a tápellátást az összes érintett, az előállítás, stb jön le az alsó és oldalsó kapcsolatokat. Nyilvánvaló, hogy a probléma, hogy hol és hogyan kell „kihúzni” a linkek vizsgált jelenség - ok és okozat.

A polgári jog a tudomány már régóta figyelembe próbálkozások e probléma. Gyakori az elmélet ok - és a szükséges ok - okozati kapcsolatok. Támogatói úgy vélik, hogy az intézkedések a személy lehet az oka ennek az eredménynek, ha a kapcsolat közöttük megnyilvánulása szükségességéről (a törvények), és nem jelent egy véletlen esemény a kuplungot.

Egy másik elmélet alapja elhatárolására a közvetlen és közvetett ok-okozati összefüggés. Jogilag elismert egyetlen jelentős közvetlen okozati összefüggés, amely jellemzi az a tény, hogy az eredmény (hatás) azonnal bekövetkezik, közvetlenül a következményei a viselkedését az okozó, összefüggésben objektív törvények, és uralkodó körülmények elvégzése előtt egy műveletet. Közvetett ok szerezhet jogi jelentőséggel, ha a kötelezett (okozó) állítottak helyzet sajátosságait vezet eltérések a megadott normál körülmények között elősegíti a kialakulását negatív eredményt.