Az a bíróság hatáskörét

3. fejezet A Bíróság hatásköre

3.1. Az alapja az egységes szerkezetbe foglalja a standard anyag, a fejezet „A kompetencia” Bíróság a következő tényeket rakták.

1) ötvözi a bíróságok és választott hajók történt létrehozásával egyetlen legfelsőbb bíróság, amely nem tartozik a közös vagy választott hajó. Azonban, az ezt követő „padló” a szervezet a bírósági rendszer szétválasztását két igazságügyi alrendszerek tartósított;

2) miért a „kompetencia” kiderült keresztül a „joghatóság” határolnak feladatmeghatározás bíróságai közötti általános hatáskörű és választott bíróságokon, és a „joghatóság” határoló relevanciáját adott esetben a joghatósága egy adott bíróság az alrendszeren belül választott bíróságok és a bíróságok általános hatáskörű. Megtakarítási koncepció „bíróság”, mert ez a legjobb módja jellemzi elhatárolására a hatáskör a különböző alrendszerek, a bírósági és jogalkotási koncepció hagyományosan használják, hogy meghatározza hatáskörükön az egyes hajók ugyanazon bírósági rendszer vagy alrendszer;

3) A „bíróság” kell használni, mint egy általános, és utal mind a bíróságok általános hatáskörű és választott bíróságokon. Más esetekben minden alkalommal tárgyalt külön-külön neve a vonatkozó bírósági, amikor a szabályok hatáskörébe nem minden bíróságok és a bíróságok általános hatáskörű vagy választott bíróságokon;

4) kérdések bírósági illetékes meghatározni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az állampolgárok, valamint a terhelés mértéke az egyik vagy a másik bíróság. Mivel ez a szempont a kérdés inkább gazdasági, mint jogi jellegű, állapotokhoz társuló, a növekedés vagy csökkenés pénzügy, hogy vagy más igazságügyi alrendszer vagy különleges hajók, így a tervezet értelmében kötelező egységes szerkezetbe foglalt rendelkezések 4. fejezete AIC és 3. fejezete GIC változtatások nélkül a meglévő szabályok elhatárolása joghatóság bíróságai közötti választottbírósági és a bíróságok általános hatáskörű, csakúgy, mint az egyes alrendszerek.

Ebben a tekintetben nem tartotta, és megvitatták kapcsolatos kérdéseket, például a joghatósággal a fizetésképtelenségi esetek egyének számára, akik az egyik projekt azt feltételezték, hogy adja át a bíróságok joghatóságát általános hatáskörű.

3.2. A javasolt szerkezet 3. fejezet:

2.§ hatásköre esetben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

3. § hatásköre a bíróságok általános hatáskörű

4. § hatásköre esetben választott bíróságokon

5. § ügyek átadása egyik bíróságtól a másik, hogy egy másik területen. Joghatósági kifogások

Külön elosztása joghatósága esetben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága annak a ténynek köszönhető, hogy az új törvény alapján, ő indított „zárójelbe”, mint a bírósági rendszer általános hatáskörű és választott bíróságokon található és azokon kívül, ami az egész igazságszolgáltatási rendszer (kivéve az Alkotmánybíróság az Orosz Föderáció).

További kiemelt külön joghatósági szabályokat a bíróságok általános hatáskörű és választott bíróságokon. A folyamat során a kodifikáció a joghatósági szabályok akkor két lehetősége volt. Az első lehetőség -, hogy összehozza a joghatósági szabályok az általános cikkeket bizonyos joghatóság minden hajónak: általános területi, szerződéses, exkluzív, alternatív és hírközlési miniszter, azon a tényen alapul, hogy a szabályok a közös területi, szerződés, bizonyos mértékig - exkluzív, egyenruha bíróságok általános hatáskörű és választott. Egy másik megvalósítási amely végre ebben a szakaszban, - a használati kényelem és végrehajtási joghatóság szabályainak közös bíróságok (3. §) és a választottbírósági hajók (4. §) mutatjuk be külön-külön a különböző szakaszok.

Azt javasoljuk, hogy egyesíteni miatt egységességét csak az áttétel szabályai egyik bíróságtól a másik az egyes alrendszerek bíróság (5. §).

3.3. Novella helyzet burkolt tan korlátozza a kifogást a joghatóság vagy a joghatóság hiányára esetben attól a pillanattól kezdve az alperes első nyilatkozata az érdemi ügyben való visszaélés elkerülése érdekében az eljárási jogok.

Ez tükröződik a szabály, hogy a már benyújtott egy változás a joghatósági szabályok között a bíróságok általános hatáskörű és választott bíróságokon - át az ügy egyik bíróságtól a másik észlelése esetén a joghatósággal foglalkozik a felperes hozzájárulása. Ez a megközelítés alapja az egység a jogorvoslathoz való jog, nem fog az igénylő járó költségek téves megállapítása bírói joghatóság, és tegye végül a terhet joghatóságát meghatározó megfelelő bírósághoz.

Ezen túlmenően, a regény egy olyan rendelkezést, amely szerint a hivatkozott esetben a különleges bíróságok joghatóságát a választottbírósági, nem tekinthető a nemzetközi kereskedelmi döntő- és választott bíróságokon és a külföldi bíróságok másként nem rendelkezik, a nemzetközi szerződés vagy Magyarországon a Kódex és a szövetségi törvény. Így lehetséges lesz választ adni arra a kérdésre, hogy még mindig vitatható, hogy a különleges joghatósága az ügy egyidejűleg teljes (Art. 33 Az aktuális APC) tekinthető kereskedelmi választottbírósági, választottbíróságokkal és külföldi bíróságok, vagy csak arról a joghatósága választott bíróságok közé tartozik.

Ezért az általános szabály értelmében ez a 3. fejezet „Kompetencia”, hogy kérdések, nem szabályozott és nem „esik” a hatáskörébe választott bíróságokon lesz joghatósága alá a bíróságok általános hatáskörű.